Apolló mozi Debrecen
Bemutatkozás

Kategória: jazz
Helyszin: egyéb helyszín...



Bepillantás a jazz világába
Az emberiség a tekintetben is két csoportra osztható, hogy szereti-e, vagy sem a jazz-zenét. A műfaj kedvelői maguk is sokfélék, fanatikusok, vagy csupán alkalmi fogyasztók, elfogadják ezt a muzsikát a maga teljességében, netán egy kitüntetett stílusirányzat bűvkörében lebegnek, s még hosszasan sorolhatnánk a változatokat, árnyalatokat.

A jazz története alig több, mint száz éves. Az Amerikai Egyesült Államok déli, gyapottermelő vidékén jött világra, s tette meg első bizonytalan lépéseit, hogy napjainkra – már régóta - műfajjá, esztétikai fogalommá, fennen szárnyaló elmélkedések tárgyává lépjen elő, társművészetek ihletőjévé nemesedjen. Továbbá nem kevesek számára a legmagasabb szintű érzések és élvezetek kimeríthetetlen forrásává váljon.

A Főnixmadár dala
Városunk címerében ott szerepel, s nem véletlenül, a mondabeli szent madár, amely a tűzben elhamvadó, mégis újra és újra életre kelő napot jelképezi, dalával köszönti. És ugyanúgy érvényes ez a Debreceni Jazznapokra, amelyet az eltelt négy évtized alatt, szinte esztendőről-esztendőre megérintett az elmúlás szele, hogy azután – micsoda vajúdások közepette - átélje a feltámadás misztériumát is.

Megszületésénél Gyarmathy Kálmán a Városi és Megyei Művelődési Központ igazgatója, Kiss Ernő, a Debreceni Jazz Quartett vezetője és Kiss Imre, a Magyar Rádió zenei szerkesztője bábáskodtak, s első lélegzetvételét atyai büszkeséggel szemlélve, mégis, aligha gondolták, mivé növi ki magát „gyermekük”. Mert fölöttébb sikeresnek bizonyult már az első, amely akkor még a Debreceni Dzsesszhangverseny névre hallgatott. Így azután kézenfekvőnek látszott, hogy érdemes folytatni, ahelyett, hogy a többiek szomorú sorsán merengenének.

Közben többször is átkeresztelték: volt Nemzetközi Jazznapok, Debreceni Jazznapok, Debreceni Jazzfesztivál, Debreceni Dzsessznapok, Westel Jazz Fest. Időről-időre változtak a helyszínek, amelyek sora napjainkra több mint tucatnyira bővült. Csokonai Színház, Bartók Terem, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Központ, Hódos Imre Sportcsarnok, John Bull Pub, Kölcsey park, Déri tér, Csokonai Színház előkertje, Nagyerdei Szabadtéri Színpad, Lovarda, Spaten Sörkert, Nagytemplom, Csonkatemplom, Hal köz. Olykor mozgó helyszín ejtette ámulatba az utca emberét, nevezetesen, amikor a városban körbe-körbefurikázó dixie-villamosról harsogott a vérpezsdítő muzsika.

A fesztivál eközben élte a maga sajátos életét, növekedett, fejlődött, s bár időnként visszaeséseket mutatott, mégis férfikorba lépett. Az eltelt évtizedekben mind a hat földrészről érkeztek hozzánk zenészek, számuk több ezerre tehető!

Nem mutatkozott hiány a műfajhoz kapcsolódó, egyéb eseményekben, rendezvényekben sem. Ritka, sokáig beszerezhetetlen lemezekkel illusztrált előadások, jazz-témájú filmek vetítése, amelyek bepillantást engedtek, ha csupán kurta órácskára is, a vasfüggöny túlsó oldalán folyó történésekbe, legyen az Newport, Montreal, Yatra, vagy Pori. Zajlottak zenész-közönségtalálkozók, lemezvásár, jazz fotó kiállítás.

Ahol fény van, ott törvényszerűen az árnyék is megjelenik. Nem számított kivételnek ez alól a jazznapok sem, azonban minden fesztivál sikeresen fejeződött be, kitörölhetetlen emlékeket hagyva a résztvevők mindegyikében.

Részletek Endes Mihály: A Debreceni Jazznapok 30 éve című könyvéből